KÖNYVELÉS: Odafigyelünk vállalkozására, költségmegtakarítás,adócsökkentés

Könyvelés teljeskörű ügyintézéssel, személyre szabott, egyedi bánásmód, maximális odafigyelés minden ügyfél számára.

 

Aktuális
Aktuális adószabályok
2013. Új adónemek


A kisvállalati adó választására vonatkozó előírások  (KIVA)

A Magyar Közlöny 2012/136.(X.15.) számában kihirdetett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. §-a értelmében a törvényben felsorolt alanyi kör (egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy) akként dönthet, hogy a vállalkozási tevékenysége alapján keletkező adó- és más közteherviselési kötelezettségét 2013-tól kisvállalati adó alanyaként teljesíti.

Az alábbi tájékoztató röviden foglalja össze a kisvállalati adó legfontosabb szabályait.

Bejelentkezési szabályok

A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre, amely bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni kizárólag elektronikus úton a ’T203KV számú nyomtatványon. A határidő jogvesztő.

A nyomtatványvárhatóan 2012. december 1-jétől lesz elérhető az állami adóhatóság honlapján. A bejelentkezés feltétele, hogy annak napján az adózó végrehajtható adótartozása ne haladja meg az 1 millió forintot.

Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-éig a ’T203KV nyomtatványon – szintén elektronikus úton – visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.

A kisvállalati adózás választásának feltételei

A fentiekben megjelölt adózói kör akkor jogosult a kisvállalati adózás alkalmazására, ha
a) az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
b) az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
d) az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;
e) az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Lényeges, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni [Katv. 16. § (2) bekezdés].

A kisvállalati adó alapja és mértéke; a kisvállalati adó által kiváltott adónemek

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdése szerinti tételekkel) és a személyi jellegű kifizetéseinek – személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek – együttes összege.

Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege (minimum kisvállalati adóalap).

A Katv. 20. § (4)-(14) bekezdéseiben említett adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt.

A kisvállalati adó alanya a Katv. 20. § (9)-(12) bekezdései alapján veszteségelhatárolásra jogosult.

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.

A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A kisvállalati adó nem mentesít azonban az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.

Az adóelőleg-megállapítás szabályai

Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet annak függvényében havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie, hogy a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta-e, vagy sem. Amennyiben igen, az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg (ellenkező esetben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).

Az adóalanyiság első évében annak vizsgálata szükséges, hogy az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot.

Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani; a pénzeszközök – adóelőleg-megállapítási időszakban realizált – változásával, illetve az adóelőleg-megállapítási időszakbana Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összegével, továbbá az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg nagyságával egyezik meg.

Az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adózó választása esetén az adóelőleg alapját módosítani lehet a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdésekben foglalt valamennyi korrekciós tétellel.

Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).

Adóbevallás és adóbefizetés szabályai

Az adóalany a kisvállalati adót 2013. adóévben a 13KIVA bevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e. Az adóévre megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót szintén ezen időponttól lehet visszaigényelni.

A veszteség a következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét - vagyis az adó alapját - csökkenti; a negatív eredményt 10 év alatt egyenlő részletekben lehet elszámolni. Különleges szabály viszont, hogy az adóévi új beruházás összege az előző korlátozó szabály mellett korlátlanul figyelembe vehető, és az adóalapot csökkenti. Ezért a kiva beruházásösztönző.

Lényegében áfaszerű adóról van szó, azzal a jelentős különbséggel, hogy itt nincs visszatérítés. Ezen túl a kivát választó cégek elveszítik korábbi adókedvezményeiket, elesnek az amortizáció elszámolásának lehetőségétől, és a nem realizált árfolyamváltozást sem tudják elszámolni többek között.

Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA)

Azok az egyéni vállalkozók, egyéni cégek és kifejezetten csak magánszeméllyel rendelkező Bt-k, Kkt-k választhatják (illetve érdemes választaniuk) ezt az adózási formát, amelyek

-         nem végeznek biztosításügynöki/biztosítás/nyugdíjalap kiegészítő, valamint ingatlan bérbeadás/üzemeltetési tevékenységek közül egyet sem (másképpen fogalmazva TEÁOR 66.22, 66.29 és 68.20 a cég tevékenységei közül kizárva!)

-         legalább egy vállalkozói, tisztségviselői vagy megbízotti jogviszonyú (azaz nem munkaviszonyban alkalmazott) foglalkoztatottal/taggal rendelkeznek.

Az adózási formát nem muszáj év elejétől választani (bár alap esetben nem ajánljuk az évközi váltást, mert a tört évre külön beszámolót és adóbevallást kell készíteni), abba bármelyik hónap elejével be lehet lépni, és bármely hónap végével ki lehet lépni, viszont aki egyszer kilépett (vagy egyéb feltételek miatt kiesett, például 100.000 Ft-ot meghaladó NAV adótartozást sikerül összegyűjteni), az 24 hónapon keresztül nem választhatja újra ezt az adózási formát.

A kisadózás lényege, hogy az eddigi társasági adó, valamint a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás  helyett a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után

- a főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50.000 Ft

- a főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft

közteher fizetendő, kivéve ha az illető a hónap minden(!) napján táppénzben/TGYÁS/GYED/GYES/GYET/ápolási díjban részesül. Az egyéb (jellemzően munkaviszonyban) alkalmazott foglalkoztatott után a hagyományos közterheket kell fizetnie a vállalkozásnak. Arra figyelni kell, hogy egy esetleges vizsgálat során a vállalkozásnak kell bizonyíthatóan megcáfolnia azt az esetleges vádat, hogy a tételes kisadózói jogviszony valójában munkaviszonyt takar! Ha egy vállalkozás belépett a „tételes kisadóba”, akkor valamennyi – nem munkaviszony keretén belül foglalkoztatott – személyesen közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja után köteles a tételes adót megfizetni!

A kata hatálya alá bármikor szabadon be lehet jelentkezni, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hó első napjától adóalany; az új cégek azonnal bejelentkezhetnek – ismertette Honyek Péter, az NGM osztályvezetője, aki elképzelhetőnek tartja, hogy az evázók csak az egész naptári évre, január elsejétől választhatják a katát, mert az evára való bejelentkezés is az egész naptári évre szól. A szakértő azt javasolta, hogy a váltást tervező evázók decemberben mindenképp jelentkezzenek át.

A bejelentkezés rendkívül fontos aktus, mert a bejelentő lapon szereplő adatok alapján kap ellátást a kisadózó, és az alapján ír elő adófizetési kötelezettséget a NAV. A jogviszonyok száma nem számít, tehát például az ügyvezető és személyesen közreműködő bt.-tagnál csak egyszer kell 50 ezer forint kisadót fizetni havonta. Abban az egész hónapban, amikor a kisadózó keresőképtelen, nem kell adót fizetnie, viszont ezt be kell jelentenie a NAV-nak, nehogy az adóhatóság nem fizetés miatt kizárja a kata-körből.

Aki elmulasztja a számlaadást, kizárják a kata-körből. Ugyancsak kizárás a szankciója a 100 ezer forintot meghaladó adótartozásnak, viszont a NAV csak a negyedév végén vizsgálja a kisadózó cégek egyenlegét, így elég lehet akkorra befizetni az adótartozást. Minden kisadózó után, tört hónapra is be kell fizetni a tételes adó egészét.

A két cég közötti, egymillió forintot meghaladó "katás" forgalom utáni bejelentési kötelezettségről, és a NAV ezt követő munkaviszony-vélelméről szólva Honyek Péter elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy az adóhivatal egyedi ügyeket egyesével vizsgálna, inkább az képzelhető el, hogy egy nagyobb és sok kicsi céget érintő ügyletek iránt érdeklődik majd a hatóság.

A katát választó cégeknek átlépéskor az osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük, nehogy kata-alanyként formálisan és legálisan kifizethessék a papíron a házipénztárban, a valóságban már ki tudja, hol lévő összegeket.

Egy 4 millió forint éves árbevétellel (ez evás cégnél az áfa miatt 5 080 000 forint) rendelkező cég esetében félmillió forint kiadás mellett a társasági adó hatálya alá eső cég tulajdonosánál 1 803 017 forint nettó jövedelmet, egy evás vállalkozónál 2 107 525 forint nettó jövedelmet, míg egy kisadózónál 2 900 000 forint nettó jövedelmet jelent.

Általánosságban: minél közelebb van az éves árbevétel a 6 millió forinthoz, annál inkább megéri választani a katát. Viszont 6 millió forint fölött az adóelőny gyorsan elillan a 40 százalékos különadó miatt. Továbbá nem előnyös, ha sok költséggel működő cég választja a katát, és kiegészítő tevékenységet folytatóknak is jól meg kell gondolniuk döntésüket.

A katát választók számára ugyanakkor hátrányt jelent minden máshoz képest, hogy a kisadózás alacsony társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít, amelynek alapja még a minimálbérnél is alacsonyabb.

 

 

 

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 6
Heti: 20
Havi: 119
Össz.: 26 375

Látogatottság növelés
Oldal: Emlékeztető
KÖNYVELÉS: Odafigyelünk vállalkozására, költségmegtakarítás,adócsökkentés - © 2008 - 2024 - ado-stop.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »